Botulizmus: Magyarországon is van megbetegedés
megjelent:
A gyanús termékeket bio-piacokon, delikátesz boltokban, bio-üzletekben, fesztiválokon és az interneten forgalmazták.
Nemzetközi és hazai járványügyi információk valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai alapján Magyarországon (1 eset) és Grúziában illetve Franciaországban (3 eset) is olyan botulizmus megbetegedések fordultak elő, melyeket megelőzően a betegek egy magyar termelő által készített, különböző, csak zöldségféléket tartalmazó termékeket (szarvasgombás pesto, humusz) fogyasztottak.
A Grúziában megbetegedett, de Franciaországban kezelt egyik beteg tekintetében a humán laboratóriumi vizsgálatok már megerősítették a betegség diagnózisát, a többi megbetegedés kivizsgálása még nem zárult le. A magyar beteg esetében a vizsgálatok az Országos Epidemiológiai Központban (OEK) történnek. A gyanús termékek laboratóriumi vizsgálata a NÉBIH laboratóriumában megkezdődött.
A gyanús termékeket bio-piacokon, delikátesz boltokban, bio-üzletekben, fesztiválokon és az interneten forgalmazták. Pontos adatok a NÉBIH honlapján érhetők el.
A botulizmus okozta tünetek: szájszárazság, homályos, illetve kettőslátás, nyelési és beszédzavar, szemhéjcsüngés (ptosis), további látászavarok. Ezek átlagosan 12-72 órán belül tapasztalhatók, azonban akár már 4 órán belül, de 10 nap múlva is jelentkezhetnek. A kezdeti tüneteket követően szimmetrikus, petyhüdt bénulás, végül légzésbénulás alakulhat ki. Láz és érzékelési zavarok nincsenek. Az ételmérgezést gyomor-bélrendszer tünetek kísérhetik (hasmenés, hányás, majd székrekedés).
Aki a fent jelzett termékek fogyasztását követően a felsorolt tünetek valamelyikét tapasztalja magán, feltétlenül forduljon orvoshoz. Mivel a betegség súlyos, akár halálos kimenetelű is lehet, a tüneti kezelés mellett célzott terápiára, ellenméreggel (antitoxin) történő kezelésre lehet szükség. Ezért fontos a gyanús betegek időben történő felderítése és ellátásuk.
Az OEK közreműködésével az Országos Tisztifőorvosi Hivatal már értesítette a megyei/fővárosi népegészségügyi szakigazgatási szervek készenléti szolgálatait, ezen keresztül pedig az egészségügyi szolgáltatókat, ügyeleteket, sürgősségi betegellátó osztályokat az eseményről, illetve az esetlegesen várható további megbetegedésekről. A botulizmus-gyanús betegek vérmintáinak vizsgálatát az OEK Nemzeti Referencia Laboratóriumában végzik el.
Fontos kiemelni, hogy a betegség emberről emberre nem, hanem jellemzően élelmiszer útján terjed.
| Botulizmus: Mi okozhatja? Milyen tünetekkel és következményekkel jár? |
| A botulizmus betegség tüneteit a Clostridium botulini nevű, spóraképzésre képes, rendkívül ellenálló baktérium anyagcsere terméke, toxinja okozza. A baktérium ezt, a legerősebb ismert szerves mérget, rosszul hőkezelt, vagy hibásan pácolt és helytelenül tárolt élelmiszerekben (húsok, kolbászok, sonkánk, zöldségkonzervek,) termeli, amelyből már 1 mikrogramm halálos. Az élelmiszerrel a szervezetbe jutott baktérium-méreg 6-36 óra múlva, de akár 10 nap múlva is különböző idegrendszeri tüneteket okoz. Kezdetben „csak” levertség, izzadás, izomfájdalom, hasi diszkomfort lép fel, majd ezeket a tüneteket napok múlva követik a jellemzőbb, idegrendszeri tünetek, mint a távolságbecslés zavara, összetérő kancsalság, kettős-látás, szédülés, olvasási problémák, pupillatágulat, szájszárazság, nyelési és hangképzési zavar, rekedtség, gégebénulás, a kezdeti hasmenést felválthatja székrekedés, előfordulhat émelygés, hányás, hasi görcsök. A betegség orvosi ellátás nélkül a végső szakaszában a légzés, szívműködés leállásával jár. (Nebih) |
(Országos Epidemiológiai Központ - ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala)
