Nem eszik a gyermekem

Tisztelt Veress Dóra Dr-nő! Kisfiam 28 hónapos. Oxigénhiánnyal született, ezért korai fejlesztésben is részesül. Kortársaihoz képest a mozgásfejlődése is lassabb volt, mindennel (fejemelés, átfordulás, felülés, kúszás mászás stb) kicsit megkésett. Beszélni csak szavakat tud. Nagyon ragaszkodó kisfiú. Akaratos és önfejű, ha nem úgy történik ahogy ő szeretné hisztizik, földhöz is vágja magát, képes még magának is fájdalmat okozni ezzel. Volt egy időszaka mikor engem is megütött, de erről már leszokott. 2011 novemberében kezdtünk családi napközi-oviba járni, eleinte nem volt semmi probléma vele, hanem betegség miatt itthon volt január óta. Március 1-én kezdtük újra. Újra beszokással, csak ebéd utánig van, utána hozom el. Soha nem volt egy jó evő gyerek, sokszor úgy kellett belediktálni az ennivalót. A problémám az, hogy azóta nem akar enni az oviba (előtte ilyen gond nem volt), itthon se fogadja el a főtt-kanalas ételt. Ha odateszem az ebédet elé elkezd hisztizni, képes kiönteni is, eldobni. Viszont, amit kézből meg tud enni pl: kenyér, péksütemény, kuki, csoki, ilyeneket eszik mostanában. A reggeli és esti 1 üveg tej mellett nem sokat eszik. Sokszor van, hogy csak pár falat és ennyi egész nap. Mostmár ott tartok, hogy inkább hagyom azt egyen, amit szeretne, de félek, hogy ezzel nem teszek jót. Nem tudom mit csináljak, hogyan kezeljem ezt a nem evést és a hisztiromait. Az ovónéni azt mondja nem nagyon volt még ilyen nehezen beilleszkedő, nem evős gyermek, aki volt az is pár nap után feladta és evett mert éhes volt már. Odaül a gyerekekkel enni a kisfiam, de ő meg se kóstolja csak nézi a többieket. Oviba pedig kell neki járni, mert áprilistól én is dolgozom. Félek kicsit, ha egész napos lesz az oviba, akkor majd egész nap nem fog enni? Sokszor elmondom neki, hogy szeretjük, miért kell oviba menni, hogy anya is és apa is megy dolgozni stb. Mit tegyek, hogy elősegítsem neki ennek a helyzetnek az efogadását? Várom megtisztelő válaszát!

Dr. Veress Dóra válasza dackorszak témában

Kedves Anyuka! Ez a korszak a dacról és a saját akarat érvényesítéséről szól, ami nem mindig könnyű. Az evésproblémával kapcsolatban én azt gondolom, hogy ha a kisfia nem fogy és életvidám, mozgékony, akkor nincs oka aggódni. Valószínűleg azt eszi meg, amire éppen aktuálisan szüksége van a szervezetének. Azt javaslom, hogy ne erőltesse az evést, de kínáljon fel alternatívákat. Ha a kisfia szereti a kézbe fogható ennivalókat, akkor meg lehet próbálkozni répát vagy egyéb zöldséget, esetleg sajtot adni neki, hátha azokat is elfogadja, de akár csirkecombot is lehet kézből enni. Ha a gabonaféléket és a szénhidrátot eszi inkább, akkor kapjon müzliszeletet, kiflit, puffasztott gabonát. A csokoládét és a cukorkát érdemes lenne elkerülni, mert ezek javarészt üres kalóráiból állnak tápanyagtartalmuk szinte semmi. A másik probléma, hogy nem eszik az óvodában. Nos, ez valóban nem gyakori, de azért elő szokott fordulni. Lehet, hogy előbb-utóbb kedvet kap a többiektől és ő is csatlakozik a közös evéshez. Ennek akkor nagyobb a valószínűsége, ha nem kezelik otthon központi problémaként a nem evést. Ha azt látja a kisfia, hogy ez önt és a családot aggasztja, akkor ki is fogja használni az aggodalmukat, és eszközként fogja használni, ha el akar érni valamit. Én azt javaslom, hogy reggel próbálja otthon megetetni a gyereket, ha sikerül, és amikor értemegy, akkor vigyen neki kiflit, vagy hasonló ennivalót. Az óvonők arra figyeljenek oda, hogy napközben igyon rendesen a kisfia, és teremtsenek neki lehetőséget az evésre az étkezések alkalmával, de ne erőszakoskodjanak. Ha látja a gyermeke, hogy nem ér el semmit az evés megtagadásával, akkor valószínűleg hamar fel fog vele hagyni.

Itt kérdezhet