Rendben fejlődik-e a gyermekem?
Van néhány dolog kisfiam viselkedésében, ami aggaszt. Két lány gyermeket már felneveltem, de akkor ezekkel a problémákkal nem találkoztam. Hozzáteszem, hogy majdhogy nem kisfiam születése óta dolgoznom kell, így napközben babysitter van vele, vagy néha az apja. Tehát a problémáim: nem hallgat arra, amit mondok, többszöri "elmagyarázás"-megmutatás. érzékeltetés mellett sem. Pl., amint kilépünk a kapun rohan ki a köves útra, és többszöri figyelmeztetésre sem áll meg, ma történt egy eset a játszótéren.. motorral versenyeztek, és a kisfiam aláhajtott egy hintázó kislánynak, persze a gyorsasága miatt nem értem be, hogy "megmentsem" őt, így a hinta, mint a kuglit "letarolta" természetesen nagy ordítás-nyugtatás, majd leültem vele és mutattam-magyaráztam neki, hogy a hinta alá-mellé, tehát a hinta felé nem szabad motorozni.. nem telt bele 5 perc megint ott volt, és még megismételte néhányszor. kéréseimet meg sem hallja, lassan ott tartok, hogy nem fogok vele kimenni az utcára, mert számomra ez akkora stressz, hogy minden alkalommal öregszem pár évet.. nincs nála olyan, hogy fogd meg a kezem, és sétálunk, egyfolytában eszementen-össze-vissza cél nélkül rohangál.. ma pl. ezért egy boltból is el kellett jönnunk, bevásárlás nélkül, mert egy percre nem állt meg. és még sorolhatnám a hasonló eseteket...mivel előző gyereknevelésem során ilyennel nem találkoztam, így megijjeszt. kérem segítsen!
Dr. Veress Dóra válasza nehezen kezelhető gyermek témában
Kedves Anyuka! A gyerekek ebben a korban nagyon erősen igénylik a szülő, de különösen az anya jelenlétét és törődését. Valószínűnek tartom, hogy a kisfia fel akarja hívni magára a figyelmet, és ezért viselkedik ilyen "lehetetlenül". Megodást a problémára az hoz, ha megadja a gyereknek, amire szüksége van. Jó lenne egy minőségi órát eltölteni a kisfiával minden nap, ami azt jelenti, hogy napi 1 órán keresztül csak vele foglalkozik. Ilyenkor nincs tévé, telefon, barátok, másik gyerek, hanem csak Önök ketten léteznek. Ebben az időben közösen kellene játszaniuk, beszélgetni, szóval éreztetni kellene a kicsivel, hogy Ő a fontos Önnek. Motorozás és játszótér helyett elmehetnek kettesben sétálni, miközben megállnak mindenhol, ahol a gyerek szeretne, megnézik a hangyákat, füveket, fákat. Ha otthon vannak, akkor meséljen a gyereknek, vegye az ölébe, legyen Önök között testi kontaktus, birkózzanak, lovagoltassa meg, mondjon neki mondókákat. Tudom, hogy ez munka és másik két gyerek mellett fárasztó, de mindenképp megéri, mert néhány alkalom után megnyugszik, kezelhetővé válik és Ön is kevesebbet idegeskedik. A rohangálás és az izgágaság adódhat a kisfia személyiségéből is, nem feltétlenül jelent rosszat. Sok gyerek ha unatkozik, vagy számára izgalmas helyzetbe kerül, akkor felpörög és nehezen kezelhetővé válik. Ezzel meg kell tanulni együttélni, ne szégyenkezzen miatta. Mindezek ellenére, ha aggódik gyermeke miatt, akkor 3 éves kora körül vigye el a gyermekpszichiátriára, és nézesse meg egy szakemberrel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
