Táppénz időtartama, mennyi lehet?
Tisztelt Doktornő! 15éve van folyamatos biztosítási jogviszonyom, bejelentett munkahelyem. Utoljára 9 éve voltam táppénzen. Most január első napjaiban, a kórházi endokrinológus javaslatára pszichológushoz küldtek konzultáció, illetve diagnózis felállítása céljából. A pszichiáter szakorvosi javaslatot írt a háziorvosnak, melyben teljes idegi-pszichés kimerülést, ill., Depressziós epizód: 032- t. állapított meg. A háziorvos 2012.Január 04-el vett fel betegállományba, valamint nyugtató és antideprresszáns szedését írta elő. Kérdésem: , mennyi ideig tarthat a háziorvos betegállományban, mire számíthatok ezzel kapcsolatban?
Alarmcentrum - egészségügyi, betegjogi, szociális tanácsadás válasza táppénz témában
Tisztelt Kérdező! A kérdés egyik fele: TAJ kártya igénylése illetve adatmódosítás a kártyán A hatáskörrel rendel-kező szerv neve • a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szak-igazgatási szervei Eljáró szerv illetékes ségi területe bármely megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve országos illetékességgel • újszülött TAJ igénylésére főszabály szerint az újszülött lakóhelye szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve az illetékes, de a szülő kérheti, hogy a gyermek születési helye szerint ille-tékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigaz-gatási szerve állítsa ki a TAJ kártyát Ügyintézéshez szüksé-ges dokumentumok • Személyazonosságot igazoló okmány, (ideértve az ideiglenes személyi igazol-ványt is) • lakcímet, és/vagy tartózkodási helyet igazoló okmány és • meghatalmazott eljárása esetén közjegyző által hitelesített meghatalmazás vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás (kiskorú esetén a törvényes képviselő jár el) • egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személyeknek: e járu-lék megfizetéséről szóló, adóhatóság által kiállított igazolás • EGT tagállam állampolgára és tartózkodásra jogosult családtagja: Magyaror-szági tartózkodási engedély • EGT-vel kötött megállapodás alapján a tagállam állampolgárával azonos jogállást élvező állam állampolgárai részére kiállított, magyarországi tartóz-kodási engedély • bevándorolt személy: bevándorlási vagy letelepedési engedély, • letelepedett személy: letelepedési engedély, • menekült személy: a menekültként elismeréséről rendelkező határozat, • hontalan személy: a hontalanságot megállapító okirat, és tartózkodási enge-dély Igazgatási szolgáltatási díj összege és befizeté-sének módja - TAJ kártya kiállítása és az adatmódosítás a kártyán díjmentes - Elveszett, megrongálódott, ellopott kártya 2.200 Ft igazgatási szolgáltatási díj köteles Az igazgatási szolgáltatási díjat • az eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervének számlájára átutalással, (a számlaszámok iránt kér-jük, érdeklődjön a területileg illetékes kormányhivatalnál, melyek elérhető-ségét az alábbi linkre kattintva találja meg) • vagy az egészségbiztosító által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson lehet megfizetni. • Személyes igénylés esetén – ahol ez a lehetőség rendelkezésre áll – a díjat az egészségbiztosító házipénztárába is be lehet fizetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy az illetékbélyegben lerótt 2.200 Ft nem minősül igazga-tási szolgáltatási díj befizetésnek. A kérdés második része: A táppénzszabályok változása az államháztartási törvény módosításába lett elrejtve, és április 30-ától hatályos. A 2011. évi XXXI. törvény módosította Munka Törvénykönyvét, eszerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Ez azt jelenti, hogy április 30-tól a veszélyeztetett terhes munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, és nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. Emellett változott a 1997. évi LXXXIII. törvény is, eszerint: a táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási időnél a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási időnél vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. Ebből következően a táppénz összege havonta a minimálbér kétszeresét (az eddigi szabályozás szerint ez a minimálbér négyszerese volt), passzív táppénz esetén pedig annak 150 százalékát nem haladhatja meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy táppénz jogcímén naponta legfeljebb bruttó 5200 forint jár a jelenlegi 10.400 forint helyett, havonta pedig bruttó 156.000 forintot folyósíthatnak a mostani 312.000 helyett, azonban a bruttó táppénzösszegből csak a személyi jövedelemadót kell levonni. Az intézkedéssel a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint az idén 2 milliárd forintot, a következő években pedig évi 5 milliárdot spórol a költségvetés. A táppénzt hiába az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozzák, ahhoz a munkáltatóknak is hozzá kell járulniuk, mégpedig a kifizetett táppénz összegének 1/3-ával. Ennyit kell befizetni az állami adóhatósághoz minden egyes beteg munkavállaló után a foglalkoztatójának. A munkáltatói táppénz hozzájárulást a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató saját maga állapítja meg és számolja el az ellátásokkal szemben, míg a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató az egészségbiztosítási pénztár határozata alapján fizeti meg az adóhatóságnak. A változásokkal egyértelműen a magasabb keresetűek járnak rosszul – nagyjából a bruttó 260 ezer forintos jövedelemnél többet keresők - a munkáltatóknak viszont kedvezőek az új szabályok, hiszen a kevesebb táppénzzel kevesebb táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség is járul. Ráadásul a terhesség alatti táppénz első 15 napját sem a munkáltatónak kell finanszíroznia. Az új szabályokat az április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni, tehát akinek még a hatályba lépés előtt elkezdődik a táppénzes állománya, még a most hatályos szabályok szerint folyósítják a táppénzét a teljes táppénzes állomány időszakára, függetlenül attól, hogy időközben megváltoznak a szabályok
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
