Kezdek megőrülni, mit tegyek, újra pszichológushoz kéne mennem?
Más fél évig jártam pszichológushoz, mert a suliban kikészültem. Anyáék úgy könyvelték el, hogy az érettségire való felkészülés miatt van, és azért mert hajtottak minket...de valójában nem ez volt az oka annak, hogy kiborultam, mert ez folyamatos volt csak mindig elnyomtam magamban a rossz érzéseket, és egyszerre tört fel minden. Az igazság az, hogy sehova sem tudok beilleszkedni. Erről azonban nem tudtam beszélni ahhoz akivel jártam, mert konkrétan képtelen vagyok a kommunikációra ha őszintén kell beszélnem az érzéseimről. Mindig vidáman mentem be hozzá és úgy tettem, mintha minden rendben lenne, majd anyáék felé is ezt mutattam. Sokáig ment ez, és egyszer anyát felhívta telefonon, hogy úgy érzi nincs szükség rá, mert nem nyílok meg neki, és sokkal jobb "terápia" nekem az ha rajzolhatok (ez tényleg megnyugtat, most olyan suliban tanulok). A nyáron szerencsésen megismerkedtem a helyi művésztábor tagjaival, és jól éreztem magam. A nyáron egyáltalán nem is sírtam, pedig még az egyetemre sem vettek fel! ÉS ez nagy dolog mert mindentől kiszoktam borulni. DE most megint minden borzalmas.Újra úgy érzem, hogy sehova sem tartozok, nem érzem magam otthon a saját családomban, állandóan veszekszünk, és minden ellenem van. A jelenlegi iskolám miatt koleszos vagyok, ahol közös wc és fürdő van.Én pedig undorodom magamtól újra, nem akarom, hogy bárki lásson fürdésnél.És ami ennél mégnagyobb probléma az az, hogy nincsen magánszférám, egy kicsi se, a szobatársaim hangosak, sosincs csend körülöttem, nem tudok aludni, csak pár órát és tanulni is egyre nehezebben tudok. Próbáltam erős lenni, és kibírni, de úgy érzem nem tudom tovább színlelni azt, hogy jól vagyok. Az 31 fős osztályból 3an vannak akikkel folyamatosan beszélek és még páran akikkel néha-néha. Egyszerűen nem merek megszólalni, úgy érzem, hogy egy senki vagyok, kevés ahhoz, hogy bármit mondjak.. (és még nagyon sok mindenről tudnék írni, csak elfogynak a karakterek) Van még esélyem arra, hogy boldogan éljek, és ne kezdjem és zárjam a napokat?
Dr. Kalóczkai Andrea válasza pszichés probléma témában
Kedves Kérdező! Ha foglalkozik a problémájával az pozitiv. Nem tudom, hogy tud-e majd boldogan élni, de ez magán múlik. Esély van rá. Keressen más tipusú terápiát, pl kamaszoknak hirdetett pszichodráma csoportot. Ne féljen, hogy ott többen vannak, ilyenkor lehet a problémájával legjobban foglalkozni, ha a pszichés térben megjelenik. (interneten talál ajánlatokat). A művészetterápia is megfelelőnek tűnik, tekintettel arra, hogy szeret rajzolni, ott azt kell, azzal gyógyitanak. Próbálkozzon a Lelkiegeszsegert Alapitvány honlapján. Legyen türelmes és erős, vágjon bele.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.