Érzelmek kezelése.
Bármilyen érzelmi szituáció kezelése nagy gondot okoz. Ha konfliktusba kerülök valakivel nem tudok higgadtan reagálni, még sokszor ha baráti heccelésről is van szó, valódi konfliktusoknál pedig néha remegés jön rám. Ilyenkor teljesen máshogy gondolkodok, és utólag átgondolva mindig arra a következtetésre jutok, hogy teljesen hülyeség volt, amit mondtam/tettem, és nem is értem, hogy miért az volt az adott reakcióm. Lányokkal való ismerkedéskor, nem tudok spontán beszélgetni. Ha valami poénosat mondanak csak erőltetett mosolyt tudok arcomra erőltetni, nem azért mert nem tetszik a vicc, hanem ilyenkor is "más" állapotba vagyok, stresszelek, szintén nem tudok természetesen viselkedni, minden mozdulatomnál azon gondolkozok, hogy; vajon ezt így szoktam csinálni? vagy csak most csinálom így mert zavarban vagyok? Ha valami problémám van (lelki) nem szoktam senkivel megosztani, vagy annyira minimálisan, hogy az nem segít rajtam. Pár nap alatt túlélem a dolgot, vagy pár hét alatt. Ezt én arra vezetem vissza, hogy nagyon bizalmatlan vagyok mindenkivel szemben. Ha beszélek a gondjaimról, akkor az bármikor támadási pont lehet rajtam, elvesztem a külső imidzsemet, hogy kemény vagyok, így esetlen és törékeny leszek. Ha édesanyám készít nekem egy tálca sütit, amit elvihetek magamnak a kollégiumba, vagy nagymamám elsírja magát, miközben történetet mesél elhunyt férjéről, nehezemre esik megölelni őket, pedig érzem a hálát, és az empatikus érzelmeket, de megint csak jön a feszengés. (megtegyem?, ne tegyem?, mit mondjak?) (a fent leírt problémák egy részére megoldást jelent NÉHA valamilyen tudatmódosító szer, de az ember nem lehet mindig részeg, bár néha nagyon jó lenne) Az, hogy ezeket a dolgokat leírjam, nagy erőfeszítéssel járt, pedig semmi konkrét, személyes dolog nem volt benne. Ebből a tényből adódóan az, hogy erről valakivel négyszemközt beszéljek, ki van zárva.
Kovács Piroska válasza pszichés probléma témában
Kedvesem, Talán hallotta már, hogy az agresszió agressziót szül., Amikor konfliktust él át, akkor a belső feszültség-szintje megemelkedik (stressz), amit téves észlelésként énjének megtámadtatásaként él meg, amire válaszolnia kell/ene (ellentámadás), amivel tovább növeli belső feszültségét... Ez részben adottság, nagyrészt viszont rosszul megtanult mechanizmus, amit Ön is észlel, hiszen ír arról, hogy milyen jó lenne, ha odamenne és megölelné a nagyanyját, amikor elsírja magát az emlékezés kapcsán. Másrészt viszont összefügg az önértékelésével, önismeretével, ami szintén fejleszthető terápiás munkával. Érdemes lenne foglalkoznia vele, hogy elejét vegye a majdani párkapcsolati konfliktusoknak.. Üdvözlettel.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
