Óvodai beszoktatás

Tisztelt Doktornő/ Doktorúr! Lányommal a héten kezdtük az óvodai beszoktatást. A harmadik napon azonban feltűnt valami, ami nem igazán tetszik. Előző nap korábban mentem a kislányért, kint a folyosón várakoztam, miközben tízóraiztak. Az egyik beszoktatós kisfiú ki akart jönni a csoportból, de be volt zárva az ajtó, tépte a kilincset, nem engedték ki, míg a többi reggelizik, pedig az anyukája a folyosón várta. Mikor kijöhetett hozzá, kijött az óvónő és próbálta visszacsalogatni. Mire a kisfiú kissé szemtelenül, de elküldte, amire az volt az óvónő válasza, hogy akármit is mondasz, nem félek tőled. Tegnap még úgy gondoltam, ejnye, de szemtelen ez a gyerek, de ma, amikor mentem a kislányért, és azzal fogadnak, hogy a lányom is az ajtót tépte, már másképp látom a dolgot. Nem tudom elfogadni, hogy ez nevelési módszer lenne, hogy be van zárva a csoportajtó. Mosdóba és az öltözőbe ki tudnak menni, de ki a folyosóra nem. Mindez pedig a harmadik napon. A lányomtól pedig azt hallgatom, hogy be volt zárva az ajtó, nem tudott kijönni. Az ajtó bezárást a gyermek biztonsága érdekében teszik, holott a folyosón még van másik 3 ajtó, amit lehetne zárni. Ön szerint ez így normális? Én attól félek, hogy maradandó lelki sérülése lesz a kislányomnak. Úgy érzem, az előző két naphoz késpest nem, hogy előre mentünk volna, hátra léptünk. Nem gondolom, hogy elfogadható bánásmód az, hogy egy gyereket bezárnak a csoportba, nem bőrtönbe, hanem óvodába viszem. Arról nem is beszélve, hogy ez tűzvédelmi szempontból sem állja meg a helyét, szerintem. Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel.

Ujpál Zsófia válasza pszichés probléma témában

Kedves Anyuka! Adjon még egy kis időt az óvodának, hogy bizonyíthassa, jó helyre vitte a kislányát. Az ajtó bezárása nem feltétlenül gyermekbarát megoldás, ebben igaza van. Az viszont korrekt gondolat, hogy míg mindenki eszik, addig senki se mászkáljon ki, mert éppen őérte előbb jöttek. Hiszen akkor mit lát a többi gyermek? Az asztaltól bármikor fel lehet állni, össze-vissza mászkálni, és ez nem segítené az óvodai rend megtanulását. Ez az első néhány hét az, ami különösen fontos az ovis norma, ovis szokások kialakításában. Megértem, hogy aggódik a kislányáért, és nem ért egyet az ajtó bezárásával. Biztos vagyok abban, hogy, amint a gyermekek megtanulták azt, hogy nincs evés közben kijárkálás, az ajtó sem lesz többet zárva. Adjon még egy kis időt, és ha további kellemetlen tapasztalataik vannak, akkor érdemes az óvoda-váltást fontolóra venni. Addig is úgy tud segíteni a kislányának, ha nem mutatja neki az ön saját aggodalmát, sőt, megpróbálja neki elmagyarázni, miért is jó, hogy zárva van az ajtó (nem mehetnek be idegen emberek, kóbor kutyusok – akik jönnek az étel illatára, stb.). Minden jót kívánok!

Itt kérdezhet