Gyermekkori
Kislányom 4 éves. Kb 5 hónapos kora óta velünk alszik éjszaka. éjjelente cumizik és alvás közben a kezével morzsolgatja a fülemet. Ez a jelenség az utóbbi időben egyre jobban felerősödik és szinte egész éjjel ki sem engedi a kezéből a fülem, vagy ha odébb rakom a kezét újra és újra elkezdi. Egyébként a cumi és a fül fogása teljesen megnyugtatja. Ha fáradt, nappal is cumizik és akkor ugyanúgy fogja a fülem. Szeretém megtudni, hogy ez mire vezethető vissza. Köszönettel.
Ujpál Zsófia válasza pszichés probléma témában
Kedves Anyuka! A fülfogás és a cumi szimbolikusan a biztonságot jelentheti a kislányának, betegség, fáradtság idején pedig még nagyobb szüksége lehet erre a biztonságra. Ezek a szokások (együttalvás, cumi, fülfogás) mind az anya-gyermek kapcsolat nagyon szoros voltáról tanúskodnak, amely fontos a nehéz pillanatokban, de ennyi idősen el kell, hogy kezdődjön a leválás, önállósodás. Ennyi idősen a kicsinek meg kell, hogy legyen a saját ágya, saját helye, mint ahogyan a szülőknek is kell, hogy saját tere legyen, ahol egymásra tudnak figyelni, egymással is tudnak foglalkozni, hogy a gyermek születése ellenére a nő-férfi kapcsolat is működésképes maradjon. Így az egyedül alvás (még ha éjszaka talán az első időkben át is megy a szülőkhöz aludni) egy fontos fejlődési lépés a kicsi életében, amire neki is épp úgy szüksége van (még ha az elején kisebb tiltakozásra is számíthatunk), mint a szüleinek. Ha a cumi, egy plüssállatka, vagy a kedvenc párnája jelenti neki a biztonságot, így tudja megnyugtatni magát, akkor csak hagyjuk, ez az önszabályozás fontos része. A különalvás elősegítésére érdemes a mama füle helyett egy másik megnyugtató tárgyat találni közösen! Minden jót kívánok!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.