Nemi szerv
Kislányom 3, 5 éves és állandóan a nunijához nyúlkál. Hasra fekszik és a kezét oda teszi. Nem látok rajta semmi kiütést, de engem nagyon idegesít. Kérem válaszoljon mielőbb.
Ujpál Zsófia válasza pszichés probléma témában
Kedves Szülő! Aggodalomra semmi ok! Amennyiben nem valamilyen fizikai probléma váltja ki a viselkedését, akkor a kislánya minden bizonnyal a gyermekeknél nagyon gyakran megfigyelt öningerlést, gyermekkori örömszerzést, más néven a kezdetleges maszturbációt végzi. A szexuális fejlődés normálisnak tekinthető része, amikor a kicsi gyermekek elkezdik felfedezni saját testüket, és megfigyelik, hogy bizonyos testrészeik ingerlése örömöt vált ki bennük. Ez még korántsem hasonlít a kamaszkorban induló örömérzéseknek, de ettől még élvezeti forrásként jelenik meg. Szinte minden gyermek felfedezi ezt az örömforrást, és időközönként igényt is tart rá. Ki ritkábban, ki gyakrabban, ki nyíltan, ki titkolózva. Az önkielégítést a kamaszkorral kapcsolatos jelenségek közé szokás sorolni, pedig a szexuális késztetés már újszülött korban, mi több, méhen belüli felvételek tanúsága szerint már az anya pocakjában is jelentkezik. A gyermekkori maszturbációra vonatkozó szülői és nagyszülői aggodalmak tehát rendszerint feleslegesek, egy olyan előítélet okozza ezeket, ami szerint a gyerekeknek nincs szexualitása, illetve ha mégis, akkor az kóros, egészségtelen. Ha a felnőttek büntetéssel, fenyegetéssel szorongást kapcsolnak azokhoz az örömökhöz, amiket a genitáliák nyújtanak, ezzel arra kényszerítik a gyereket, hogy bűntudatot érezzenek minden alakommal, amikor ehhez az örömforráshoz folyamodnak, akaratlanul is megalapozhatják a későbbi, életet megkeserítő serdülő és felnőttkori szexuális problémákat. Tehát a gyermekkori maszturbáció nem kóros, hanem a fejlődéssel együtt járó természetes jelenség, a fő szülői feladat ilyenkor, hogy ezt elfogadják! Addig, amíg nem ez lesz az egyetlen örömforrás a gyermek számára, addig nem érdemel különösebb figyelmet, az iskoláskorra általában "elmúlik", vagyis a szülők által már nem lesz észrevehető. A keretek viszont fontosak, hiszen ha ez a viselkedés olyankor is megjelenik, amikor ott vannak mások is, akkor ezt a szülők akár kínosként is megélhetik. Ezért ha ez történik, akkor sem büntesse, de magyarázza el neki, hogy vannak játékok, amelyeket másokkal, együtt játszunk, és vannak, amiket egyedül. És ez egy olyan játék, amit egyedül szokás játszani! Ha ez a fajta öningerlés nagyon gyakorivá válik, és már más dolgoktól is elfordítja a kicsi figyelmét, akkor az jelezheti azt, hogy a kicsi unatkozik, vagy pont ellenkezőleg, nagy feszültségek vannak a lelkében. A gyermekek számára ez a tevékenység nagyon nyugtató hatású, ezért fokozott nehézségek, változások közepette erősödhet ez a magatartás. Minden jót kívánok!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
