Kimerültség?

Tisztelt Veress Doktornő! Ezúton szeretném szíves segítségét kérni! 25 éves nő vagyok, 11 hónapja szültem kisfiamat. A szülést követő 3-4 hónapban kezdődtek a gondjaim. Egyre többször éreztem magam feszültnek, fáradtnak. Ahogy telt az idő, úgy mélyültek ezek az érzetek is. Mostanra már nem egyszerűen feszült vagyok, hanem ideges, rengeteget kiabálok férjemmel és kisfiammal is - ilyenkor aztán lelkifurdalásom van, hiszen nekem kellene róla gondoskodni, védelmezni őt, hisz ő egy aprócska kisember, aki rám van utalva; és bár mindezt sokszor végiggondolom és tisztázom magamban, mégis gyakran elveszítem az önkontrollom. Ez az idegesség-érzet szinte már állandó, néha azt érzem, hogy ki tudnék szaladni a világból, nem bírok megállni egy helyben, jár kezem, lábam. Az éjszakai alvást nem érzem pihentetőnek, szinte fáj, hogy fel kell kelnem, az utóbbi hónapokban azonban éjjelente sikítok! Ahogy kezdek magamhoz térni az alvásból, tudatosul bennem, hogy sikítok, illetve férjem szólongat a nevemen, valamint, fogja a kezem, mert ütöm őt. Nem emlékszem, hogy mit álmodok, viszont olyan elemi erejű félelem van bennem, amit ezelőtt nem tapasztaltam. Ilyenkor félek visszaaludni is. Ez a félelem-érzet az utóbbi hetekben már nappal is rámtör, minden ok nélkül, és azt érzem sikítanom kell, de ezt megpróbálom elfojtani, így sírásban török ki. Rengetegszer forognak a gondolataim a halál körül: mi lesz ha meghal a kisfiam, a férjem vagy én? Rettegek, hogy bejön valaki a lakásba, és bántani fog bennünket! Fizikailag sem érzem jól magam: autoimmun pajzsmirigygyulladást diagnisztizáltak nálam úgy 1 hónapja (erre gyógyszert nem kaptam, mert a háziorvosom szerint ez valószínűleg a szülés következménye, ami pár hónap elteltével helyreáll magától, ha mégsem, akkor elkezdik a kezelést), az izületeim fájnak, hőhullámaim, gyomorpanaszaim vannak, valamint hányingerem és migrén, illetve 10 kilót híztam az utolsó hónapokban. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy külföldön élünk, nincsenek körülöttünk a rokonaink, barátaink. A férjem nagyon sokat dolgozik, nekem pedig nincs segítségem. A szülés óta egy percet nem töltöttem a kisfiam nélkül. Egészségesen táplálkozom, magnéziumot, B-vitaminokat, omega 3-at szedek. Nagyon szertem a gyermekem és a férjemet! Szeretnék jó édesanya és jó felegség lenni! Nem tudom, hogy mi történik velem, bennem, de nagyon rosszul érzem magam a bőrömben. Mindig törekedtem az egészséges életmódra, gondolkodásra, úgy tartottam, a pozítiv gondolatok gyógyítanak, de mostanra szinte már nem tudok gondolkodni sem. Nem szeretnék nyugtatót szedni, mert úgy hiszem, az nem oldaná meg a problémámat! Lehetséges, hogy mindezt mégis a pajzsmirigyem okozza? Kérem, segítsen! Válaszát előre is köszönöm!

Kovács Piroska válasza pszichés probléma témában

Kedves Anyuka, A terhesség, majd a szülés és szoptatás intenzív hormonális változások időszaka a nő életében. A gyermek hazavitelével az addigi életrend felborul, mert mindent az ő ritmusa szabályoz egy ideig. Ön úgy csinálta végig ezt az igen nehéz, testileg-lelkileg megterhelő időszakot, hogy senkire nem támaszkodhatott, hiszen a férje "sokat dolgozott", vagyis, ha otthon volt, ő is inkább pihenni szeretett volna. A felsorolt panaszai igen változatosak: a, depressziótól a reumáig sok mindenre gondolhatunk a pajzsmirigy rendellenességén túl. A diagnózis felállításához és a pontos terápiához mindenképpen szükséges az orvosi kivizsgálás. Enélkül csak találgatni lehet. Azt viszont érdemes lenne kizárni, amit a krónikus fáradtság okoz. Ezért szükséges lenne megoldani, hogy Ön is pihenhessen, hogy kiléphessen az otthoni monotónia fárasztó szorításából..

Itt kérdezhet