Endokrinológia, progeszteron és prolaktin

Kedves Doktor Nő/Úr! Párommal 1, 5-2 éve próbálkozunk babával, ebből két alkalommal sikerült is a megtermékenyülés, de sajnos mind a két esetben 5 hét körül meghalt a magzat, ezért műtétes befejezésre volt szükség. A második alkalom után kezdődött el a kivizsgálásom, volt immunológiai vizsgálat, pajzsmirígy, véralvadás, progeszteron. Ezekből a pajzsmirígy eredményem lett kicsit magas (TSH: 2, 4), arra kaptam Letroxot. Az orvosom ezek után azt mondta, hogy mivel semmit nem talál pechem volt. Ezt viszont nehezen tudom elhinni, kétszer minden ugyan úgy... A koleszterin értékem magas lett, de azt mondták, hogy az nem számít, nem befolyásolja a fogantatást, értéke 7 körül lett. A cukor éhgyomorra 4, 8, ez az érték megfelelő? A progeszteron eredményem a 21. napon 5 körüli, a 24. napon 22 körüli lett, amire szintén azt mondta az orvosom, hogy megfelelő. A kérdésem az lenne, hogy valóban az? Mi okozhatta a magzatelhalást? Nem lenne-e szükség teljes hormon vizsgálatra ahhoz, hogy megállapítható legyen nincs semmi baj? A prolaktin ennél a progeszteron szintnél nem lehet magas? Ezt nem vizsgálták, viszont magzatelhalást okozhat, amennyiben magas az értéke, de ezt az orvosom meg sem említette, sem azt, hogy esetemben megnézzük milyen értéken van. Még egyszer nem szívesen élném át azt, amit már kétszer átéltem, ezért minden eshetőséget ki szeretnék zárni mielőtt próbálkozunk. Milyen vizsgálatok szükségesek még Ön szerint? Előre is köszönöm válaszát! Meli

Dr. Pétervári László válasza nőgyógyászat témában

Okok A spontán vetélés szó szerint véve nem "spontán", azaz ok nélküli. Kiváltó tényezőit hat csoportba szokás sorolni: Sárgatest-elégtelenség: Ha a sárgatest a ciklus során nem termel elég progeszteront, a méhnyálkahártya nem tud felkészülni a megtermékenyített petesejt befogadására. A progeszteron a 6. hét végéig csak a petefészkekben, a 10. héttől túlnyomórészt a méhlepényben termelődik. A 6. és 10. hét között, sárgatest-elégtelenség esetén, jellemzően a 9. hét körül a petefészek már, a lepény még nem termel elég sárgatesthormont. Ezt nevezik az ún. lutoplacentáris shift időszakának. A következmény a magzat elhalása, a vetélés megkésése (missed abortion). Ebben az esetben a következő terhességet csak orvosi kezeléssel jól előkészített, szabályos ciklusok alatt szabad vállalni. Ivarcsatorna (hüvely-méh) fertőzés: Bizonyos kórokozók a terhesség 16. hetétől képesek elérni a magzatburkok alsó felszínét, ott gyulladást váltanak ki, melynek következtében a burok megreped, és a magzat kilökődik. Az ok a férj fertőzése is lehet, pl. idült prosztata-gyulladás formájában. Génhibák: A kromoszóma-rendellenességgel fejlődésnek indult magzatok többsége nem jön a világra. Ez alól a Down-szindrómások egyharmada és a Turner-szindrómások 2%-a jellemzően kivétel. A kromoszóma-hiba kialakulhat új mutációként vagy valamelyik szülő által hordozott, kiegyensúlyozott rendellenesség szerencsétlen következményeként. Ha az egyik szülő egyik kromoszómájának egy darabja letörik és átragad a másik kromoszómára (transzlokáció), az illető egészséges, mert sem génhiányban, sem génfeleslegben nem szenved. Véletlenszerűen előfordulhat, hogy a gyermek az említett kromoszómákból egy egészségeset és egy hiányosat vagy egy génfelesleggel rendelkezőt kap, így a transzlokáció kiegyensúlyozatlanná válik, és a többszörös, súlyos veleszületett rendellenesség világra jöttét csak a spontán vetélés akadályozhatja meg. Génhibára, illetve környezeti hatásra létrejövő rendellenességek esetén a spontán vetélés a rendellenesség súlyosságától függ. A hatujjú gyermek megszületésének nyilvánvalóan nincs akadálya, de más a helyzet például nyitott gerinc esetén. Nőgyógyászati rendellenességek: A méh fejlődési rendellenességei, a méhnyálkahártya pusztulása (pl. tbc miatt), a méhfalak összenövése (Asherman-szindróma), túlzottan nagy, sok vagy kedvezőtlen helyzetű myoma, stb. mind-mind spontán vetélés okozói lehetnek. Méhnyak-elégtelenség: A méhnyak-elégtelenség lehet elsődleges (a méh fejletlenségére vagy fejlődési rendellenességére visszavezethető), amikor a méhszáj tünetmentes megnyílása már az első terhesség során, jellemzően a 20. hét körül jelentkezik. Másodlagos a méhnyak-elégtelenség, ha a méhnyak záróizmainak sérülése egy korábbi szülés vagy nem szakszerűen végzett terhesség-megszakítása során elszenvedett méhnyak-sérülés következménye. Immunológiai összeférhetetlenség: Ha a férj és a feleség antigénjei nagyon hasonlítanak egymáshoz, a magzatot védő ellenanyagok termelése megkéshet, ezáltal a magzat az idegen szövetekkel szemben agresszív nyiroksejtek (a "killer sejtek") áldozatává válhat. Genetikai vizsgálat javasolt, mert az esetek 50-60%-ában ez a vetélés oka. A többi ok vizsgálata is tanácsos.

Tőle szeretnék kérdezni