Fallopian tube - génvizsgálat

Tisztelt Doktor Úr!

Hallott-e arról Doktor Úr, hogy lehetséges-e Magyarországon génvizsgálat az esteleg hibás gén feltérképezésére, hogy egy esetleges újabb kudarcot elkerüljünk ha a bacikat sikerült kiírtani?

Köszönettel!

WEBBeteg szakértő válasza E. coli baktérium témában

Kedves Kérdező! Néhány megjegyzésem lenne a témához, illetve a helyzetükhöz. 1. Az E.coli fertőzés és a petevezető csillóinak elváltozása akkor volt kimutatható, amikor a baktérium a csillóknál volt jelen, vagyis nem arra vonatkozott, hogy a hüvelyben való jelenlétnél is csökkenne a motilitás. Persze ha a hüvelyben jelen van a kórokozó, akár lehet egy enyhe tünetmentes felszálló fertőzés, amit (megfelelő, mintavételi módszer híján - hisz a petevezetőből nem lehet egyszerűen, mintát venni) csak feltételezni lehet. Mindent egybevetve, ismerve az előzményeket, valószínűleg én is a coli kiirtására törekednék ebben az esetben, hiszen veszíteni vele nemigen lehet, nyerni meg talán. 2. Genetikai vizsgálatot nem lehet végezni csak úgy, hogy "genetikai vizsgálat", konkrét olyan gént viszont nem ismerek, ami egyértelműen felelőssé tehető volna a méhen kívüli terhességért. Ilyet egyébként nemcsak az Ön által küldött cikkben, de pl. a Katz és mtsai által írt Comprehensive Gynecology (Mosby Elsevier, 2007) -ben sem találtam. Ez nem is csoda, hiszen alapvetően nem egy öröklődő betegségről van szó, bár örökletes hajlam nyilvánvalóan lehet rá. Jelentős kockázati tényezők pl. az életkor, a paritás (szülések száma), a korábbi kismedencei gyulladás (NEM a tünetmentes hüvelyi E.coli hordozásról beszélek itt), kismedencei műtét, endometriosis, dohányzás, előzményi méhen kívüli terhesség, infertilitás miatti kezelés stb. Ezek alapján a méhen kívüli terhesség %-os kockázatát becslő pontszámítások is léteznek (ld. pl. Coste J. és munkatársai cikkét, Contracept Fertil Sex 26: 643, 1998). 3. Néhány statisztikai adat még, ami talán érdekli: azon nőknek, akik még nem szültek, de már volt méhen kívüli terhessége, csak 35%-a lesz terhes, és ennek 1/3-a méhen kívüli (Katz et al. Comprehensive Gynecology, Mosby, 2007; 412. oldal). Skjeldestad FE és mtsai leírták (Obstet Gynecol 91: 129-135, 1998), hogy az ismételt méhen kívüli terhesség szempontjából kockázati tényező a 25 év alatti életkor (3, 1-szeres kockázat), korábbi kismedencei gyulladás (2, 7x), korábbi meddőség (2, 3x), illetve ha már ismétlődött a méhen kívüli terhesség (ez Önre igaz, és ez 9, 5x kockázatnövekedéssel jár). Végül Vermesh és Presser (Fertil Steril, 57: 682, 1992) leírták, hogy ha valakinek 2 egymást követő méhen kívüli terhessége van, melyet salpingostomiával kezelnek, közülük csak minden második esik teherbe és ezeknek is nagyobb része méhen kívüli terhesség lesz. Felvetik (de én személyesen nem tudom, hogy erre vonatkozóan van-e valamilyen szabály), hogy 2 egymást követő méhen kívüli terhesség után inkább IVF (lombikprogram) lenne a járható út, hogy egyáltalán létrejöjjön a terhesség, és lehetőleg ne méhen kívül legyen. Ezeket inkább csak érdekességképpen írtam le, illetve az említett cikkek felkeresésével nyilván még tájékozódhatnak a témában. Mindenesetre kívánom, hogy az úton, amin elindultak (a coli kiirtása majd egy sikeres spontán terhesség) eredményesen jussanak végig. Sok sikert kívánok!

Itt kérdezhet