Hogyan lehet segíteni?

Kedves Doktor, Doktornő!

Nem igazán saját jellegű a problémám, a barátomról lenne szó, aki nemrégiben elvesztette édesanyját, és egyedül maradt 24 évesen a 20 éves öccsével és a beteg nagypapájával. Január 1-től úgy döntött, hogy a cigiről is leszokik, véleményem szerint, hogy több pénze maradjon. Ez nem is lenne probléma, de a halálesetet követően ő és a testvére teljesen elhidegültek, mindketten idegesek, szóban bántják egymást., Hogyan tudnék én segíteni nekik abban, hogy ismét közelebb kerüljenek egymáshoz, és mit lehet tenni egy nagyon konok, makacs emberrel, hogy amennyire lehetséges, túltegye magát a történteken? (Itt arra gondolnék, hogy pl. programokat szerveztem volna, hogy lekössem a figyelmét, de nem tudom rávenni semmire, még arra is csak hosszú rábeszélés után, hogy beszélgessünk, mi zajlik benne vagy, hogy hogy érzi magát-persze nem erőszakosan próbálom rábeszélni, csak, amikor látni rajta, hogy mondaná is, meg nem is, mert nem jó így neki, hogy magában örlődik.)

Igazából velem sem beszél szépen, kissé eltávolodtunk egymástól, de úgy érzem, hogy amíg lehet, mellette kell lennem, nem hagyhatom magára. Ez rossz felfogás, vagy ténylegesen támogatnom kell, amíg valamennyire helyre nem áll belső békéje? Vagy épp valami nagyobb változás - pl. új emberek - zökkentenék ki a bajból? Mert tényleg jó, hogy együtt vagyunk, de én is emberből vagyok, és sajnos nem esnek jól a "beszólásai", az, hogy nem alkalmazkodik, de úgy érzem, most nem én vagyok az első, akinek nagyobb problémája van.

Elnézést, hogy ilyen sok kérdést tettem fel! Minden jót kívánok, és előre is köszönöm a válaszát!

Dr. Szamosi Szilvia válasza haláleset témában

Kedves Kérdező! Halálesetet feldolgozni mindannyiunk számára nehéz, eltérő, hogy, hogyan reagálunk rá. Gyakran előfordul ezután szorongás, depresszió, melynek tünete lehet a feszültség, zárkózottság. Ahogyan megfogalmazta, fontos, hogy most barátja mellett legyen, a szerető környezet nagyon fontos ilyenkor., Amit tenni tud, hogy vele van, biztosítja szeretetéről. Mondja el neki, bármit megoszthat Önnel: gondolatait, érzéseit, amikor csak szeretné. Nem kell "erőszakosan", ha tudja a barátja, hogy Önre számíthat mindig, akkor ha úgy érzi, megosztja majd Önnel ezeket. A programok jók lehetnek, de szintén csak abban azesetben, ha nem kell "elcipelni" rá az illetőt. Ha viszont úgy látja, hogy rosszabbodik a hangulat, alvás-étvágyproblémák, önértékelési gondok, öngyilkossági gondolatok jelentkeznek barátjánál, akkor pszichiátriai szakrendelést kellene felkeresniük.

Itt kérdezhet