Aggódó gyermek
Tisztelt Doktor! Én egy 15 fiú vagyok, és nagyon aggódom az édesanyám miatt. Sajnos elég sok gond érte őt mostanság. Van egy szépségszalonja, azonban akitől bérli, az most el szeretné adni az üzlethelyiséget. Édesanyám a fodrászával nagyon összekapott, az elment. A probléma július 5-én kezdődött, amikor véletlenül elhagyta a pénztárcáját, amiben az összes pénze benne volt. Nagyon megviselte, mert rengeteget dolgozott azért a pénzért. Azóta nem tudja kiverni a fejéből és rengeteget sír. Azt mondogatja, hogy annyit veri most őt a sors, és hogy minek is él. Mikor a pénztárcája elveszett, megpróbált gyógyszereket beszedni, de édesapámmal megfékeztük őt. Tegnap elment dolgozni, és mikor hazajött úgy tűnt jobban van, de mondta, hogy egyfolytában a veszteség jár a fejében. Azután este megint kiborult. Egyfolytában sírt, és nem akart élni. Alkohol után nyúlt. Mióta ez történt rengeteget dohányzik. Édesapám hiába próbálja megnyugtatni, nem sikerül. Előjöttek a régebbi sérelmei is, mert a gyermekkora szörnyű volt. Édesanyja és édesapja bántották egymást, és őt is. Úgy érzi csak a testvérét szerették csak, rá pedig csak felesleges emberként tekintettek. Úgy érzi senki sem szereti, mindenki elátkozta. Nem tudom, hogy már mit lehet tenni, ezért fordultam ide. Esetleg milyen tanácsokat tud írni? Mit kell ilyenkor tenni? Köszönöm válaszát!
Ujpál Zsófia válasza pszichés problémák témában
Kedves Levélíró! Egy ilyen veszteségkor segíthet az a hozzáállás, hogy sokkal rosszabb is történhetett volna. Igaz, hogy sokat dolgozott azért a pénzért, de a családja egészséges, senki sem halt meg, minden más tulajdona megvan, „mindössze” az a pénz tűnt el. Általában ez a rosszkedv idővel elmúlik, napok, maximum hetek kérdése. Nyílván mindenkinek a saját kára a legrosszabb, de másoktól sokszor milliókat lopnak el, az össze megtakarított pénzüket, anyukádnál feltételezem nem volt ennyi. Ez a rossz hangulat anyukádnál azonban nem csak a pénztárca elvesztése miatt van, hanem úgy látszik, sok régi dolgot aktivált benne. Érdemes volna kicsit a szemléletmódján alakítani, azaz igenis van, aki szereti, te is, édesapád is. Rossz dolog, ami történt, de történhetett volna rosszabb is. Minden csak nézőpont kérdése. És bármennyire is sajnálja önmagát édesanyád, ettől neki nem lesz jobb, ettől nem oldódik meg semmi. Ti úgy tudtok neki segíteni, hogy ezt a szemléletmódot próbáljátok neki átadni, emellett viszont fontos volna, hogy felkeressen egy pszichológust, aki segít neki feldolgozni ezeket a régi sérelmeket. Amíg ezek a régi sérelmek nincsenek feldolgozva, addig bármikor előjöhetnek egy kisebb rossz esemény hatására. Minden jót kívánok!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
