Nem tudom, mit csináljak

Depresszios vagyok éstudom is hogy miért, de nem merek beszélni az iskola szichologusal F. Zsuzsával mert félek...és az a baj, hogy nem tudom miként vagy, hogyan közelitsem meg ezt a betegséget és az okát, de amitl a legjobban félek az magam ugyanis gyakran az ellentétét szeretném, hogy segitsen inkább lezárni. Itt elmerem mondanni, hogy nem vagyok magammal megelégedve se testileg se lelkileg a stresszes életem tudja, de én néha csak hazudok, hogy segittet kitalált storykkal, mert ugyérzem, hogy változtam. Persze sok dolog van, amibe segitett, de ebbe nem fog tudni biztos vagyok benne. 2 éve járok hozzá szinte barátként kezzel segittet nyitotabnak lennem, nyugodtabnak, de a problémáim ugyanugy megmaradtak. Nem tudom micsináljak állandoan rosszul érzem magam az emberek elött rondának, hűlyének érzem magam és gyengének ugyanakkor bűszkének nem tudom micsináljak! Alig van pár barátom. Közösségi oldalakra lépek fel, de találkozni nem szeretnék. Azt mondjak jó 7-8-as vagyok, de akkár lehetnék jobb is ha a hajam jól megcsináéltatnám. De én nem igy érzem söt inkább szeretek a hajam mögé rejtözni.ugyanakkor ha sikert érzek mindig közbejön valami végre találtam egy lányt aki kedves aranyós és szeret, de mindenki szerint ronda én nem igy érzem és nagyón bánt ugy érzem össze ilűnk. Micsináljak, hogy elfogadják? Én jűl érzem magam vele és már 7 hónaposak vagyunk ö az aki segit akivel mindent megbeszélhetek szinte, de mindenki csak bánytya a háta mögött és nem tudom micsináljak mivel ha ott hagynám nekem végem lenne ö a támaszom. Mit tegyek?

Ujpál Zsófia válasza pszichés problémák témában

Kedves Levélíró! Miért is ne mondhatnád el ezeket az iskolai pszichológusnak? Biztos vagyok benne, hogy teljesen megértő lenne, és nem gondolna semmi rosszat. A változás nem megy egyik napról a másikra, és vannak hullámvölgyek is a változás folyamatában. Van, amikor azt érezzük, hogy minden jól működik, és van, amikor úgy érezhetjük, hogy, mintha minden ugyanolyan lenne, mintha visszaestünk volna. Ez így rendben is van, a változáshoz idő kell, és kitartás. Biztosan sokat változtál a két év alatt, és biztosan még sok változás, sok feladat áll előtted, mindannyiunk előtt. A barátnődet pedig becsüld meg, mások véleménye nem kell, hogy számítson. Hát ki jár a barátnőddel? Te vagy a többiek? Ki az, aki ismeri őt igazán? Te vagy a többiek? Tehát ki az, aki véleményt alkothat róla? És ki az, akinek a véleménye helytálló? Ha te szereted, és egy csodálatos lánynak tartod, akkor neked van igazad, hiszen te vagy hozzá a legközelebb, olyan oldalait látod, mint senki más rajtad kívül. Tehát ne az legyen a célod, hogy elfogadtasd a barátnődet a többiekkel, sokkal inkább az, hogy téged ne foglalkoztasson az, amit ők gondolnak! Minden jót kívánok!

Itt kérdezhet