Mit tegyek?
Tisztelt Doktor Úr/Hölgy! Van egy kapcsolatom már 2 éve együtt élünk a Vőlegényemmel. Lenne Nekünk első sorban egy olyan problémánk, hogy az Anyukája valami oknál fogva nem kedvel Engem. Pletykál rosszakat Rólam (ami nem is igaz stb), bármikor ha találkozik Velünk levegőnek néz engem stb. Kedvesem azt mondta nem tárgyal Vele, amiért ilyen.. Biztos féltkényem Rám. Nem régen Vőlegényem megoszotta Velem a nagy titkát, hogy miért is tart még mindig az Anyukájától... 24 éves a Vőlegényem és amikor az Anyja előtt kellene valamiről határozottan beszélni egyszerűen földbe gyökerezik a lába. De mind ez azért van mert, amióta megszületett mindig CSAK ütötte, verte ahol csak érte addig amíg azt sikerült kiváltani belőle, hogy bekakilt és mindezt azért mert valami apro csínyt tett. Utánna mindennapossá vált a bekakilás. Szeretnék a Kedvesemnek segíteni, hogy legyen erős (lelkileg) és oda tudjon állni az Anya elé és konkrétan elbeszélni vele. Utánna, hogy mégis miért nem kedvel-fogad el, mint leendő Menyét! Ezért érzem úgy, hogy Anyakomplexusban szenved a Vőlegényem.Így nem úgy tekint Rám, mint a leendő Feleségére, gyermeke Anyára stb, hanem, mintha az Anyja lennék... Bízom benne, hogy tudnak segíteni, mert ezt nem sokáig birom igy, és nem akarom őt elveszíteni.
Ujpál Zsófia válasza pszichés problémák témában
Kedves Levélíró! Megértem a helyzetét, az anyóssal ritkán igazán jó a kapcsolat, de még nehezebb, ha a párjának sincsen alapból vele jó viszonya. Az anyját valószínűleg nem lehet megváltoztatni, ő olyan, amilyen, már idős, egész életében ilyen volt. Lehet, hogy az anyós sohasem fogja elfogadni, sohasem fogja kedvelni, nem lesz jó kapcsolatuk., Amin viszont tud változtatni, hogy Önre ez milyen hatással van. Leperegnek az anyós érzelmi manőverei, vagy a szívére veszi őket. Akár azt is megteheti, hogy Ön ül le az anyóssal, és beszélget vele erről. Miért viselkedik vele így, mi a célja ezzel, és mi kellene ahhoz, hogy máshogyan tudjon viselkedni. Azt is mondja el neki, hogy mit szeretne, hogyan viselkedjen, mit várna el tőle (például, hogy köszönjön, amikor találkoznak, vagy válaszoljon akkor, amikor kérdez). A vőlegénye és az anyósa közötti kapcsolatot szintén nehezen tudja befolyásolni. Nekik már ilyen a viszonyuk 24 éve. A régi sérelmeket és emlékeket pszichológus segítségével tudná feldolgozni, akkor válna lehetségessé, hogy máshogyan reagáljon, máshogyan viselkedjen. Ezt a változást azonban nem akarhatja őhelyette. Rámutathat a vőlegényének arra, hogy mi mindenben lenne érdemes változnia, és hogy ezt pszichológusi segítséggel megteheti, de ha ő magától nem akarja ezt, akkor nem tudja kényszeríteni. Lehet, hogy kicsit a saját anyjaként tekint Önre, de ha egyébként minden rendben működik a kapcsolatban, akkor ez még önmagában nem jelent problémát. Amíg az anyós így viselkedik, és amíg a vőlegénye nem tud a sarkára állni, és megmondani neki a véleményét, addig talán az a legjobb a párkapcsolat szempontjából, és a saját egyéni hangulatuk szempontjából is, ha keveset találkoznak az anyóssal, és igyekeznek mindketten elereszteni a fülük mellett a manipulatív érzelmi „trükköket”. Minden jót kívánok!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.